A v & aacute; ltoz & aacute; s szele
Hideg van, sötét, ma éjjel egyedül kell lennem
Hideg van, s & ouml; t & eacute; t, ma & eacute; jjel egyed & uuml; l kell lennem
Emlékek támadásait kell most elviselnem
Eml & eacute; kek t & aacute; mad & aacute; sait kell most elviselnem
Örömmel és fájdalommal, hisz túl sok volt a szép
& Ouml; r & ouml; mmel & eacute; s f & aacute; jdalommal, hisz t & uacute; l sok volt a sz & eacute; p
Egy pillanatra megelevenedik egy gyönyörû kép
Egy pillanatra megelevenedik egy gy & ouml; ny & ouml; r & ucirc; k & eacute; hal
Mámoros éjszakák után azt hittük, hogy ezt az életet
M & aacute; moros & eacute; jszak & aacute; k ut & aacute; n azt hitt & uuml; k, hogi ezt az & eacute; letet
Nem veheti el senki tõlünk
Nem veheti el senki t & otilde; l & uuml; nk
De elõvillant egy szörnyû látomás
De el & otilde; penduduk desa egy sz & ouml; rny & ucirc; l & aacute; tom & aacute; s
Ott álltak mind, sok jó barát
Ott & aacute; lltak mind, sok j & oacute; bar & aacute; t
Sok igaz barát
Sok igaz bar & aacute; t
Mindenki a saját kis ketrecébe zárva
Mindenki saj & aacute; t kis ketrec & eacute; be z & aacute; rva
Álltak némán, arra várva
& Aacute; lltak n & eacute; m & aacute; n, arra v & aacute; rva
Hogy rendbe szedjék
Hogy rendbe szedj & eacute; k
Berendezhessék
Berendezhess & eacute; k
Egyenesbe hozzák
Egyenesbe hozz & aacute; k
Igaz életüket feladják
Igaz & eacute; mari & uuml; ket feladj & aacute; k
Ma éjjel valami szomorút érzek a változás szelében
Ma & eacute; jjel valami szomor & uacute; t & eacute; rzek a v & aacute; ltoz & aacute; s szel & eacute; ben
Dermesztõ lökéseit kell most elviselnem
Dermeszt & otilde; l & ouml; k & eacute; seit kell kebanyakan elviselnem
Egy újabb nyár és egy régi szerelem ért véget
Egy & uacute; jabb ny & aacute; r & eacute; s egy r & eacute; gi szerelem & eacute; rt v & eacute; get
Nem kell összetörnünk a régen õrzött képet
Nem kell & ouml; sszet & ouml; rn & uuml; nk a r & eacute; gen & otilde; rz & ouml; tt k & eacute; pet
Mámoros éjszakák után oly jólesett
M & aacute; moros & eacute; jszak & aacute; k ut & aacute; n oly j & oacute; lesett
A “jóakaróinknak” az arcába röhögni
A “j & oacute; akar & oacute; inknak” az arc & aacute; ba r & ouml; h & ouml; gni
De ott áll csendben a sok barát, akik
De ott & aacute; csendben sebuah sok bar & aacute; t, akik
Elrejtették a ketrec kulcsát
Elrejtett & eacute; k a ketrec kulcs & aacute; t
Minden perc, minden óra, minden nap, minden hónap
Minden perc, minden & oacute; ra, minden tidur siang, minden h & oacute; tidur siang
Minden elvesztett barát
Minden elvesztett bar & aacute; t
Rájuk nyomja a súlyát
R & aacute; juk nyomja a & uacute; ly & aacute; t
S ha egyszer rájönnek
S ha egyszer r & aacute; j & ouml; nnek
Azt hiszem túl késõ lesz már
Azt hiszem t & uacute; l k & eacute; s & otilde; lesz m & aacute; r
Egyszer majd visszagondolok
Egyszer majd visszagondolok
A meg nem fertõzött gondolatok
Sebuah meg nem subur & oton; z & ouml; tt gondolatok
Milyen gyerekesek, de igazak voltak
Milyen gyerekesek, voltz igazak
Mire kialakulhatott volna egy értékrend, õk már ott voltak
Mire kialakulhatott volna egy & eacute; rt & eacute; krend, & otilde; k m & aacute; r ott voltak
S mint valami vércse, rácsaptak
S mint valami v & eacute; rcse, r & aacute; csaptak
Bekebelezett életek, ösztönök, amelyeket
Bekebelezett & eacute; letek, & ouml; szt & ouml; n & ouml; k, amelyeket
Egy eltorzult világ hasznára fordítottak
Egy eltorzult vil & aacute; g haszn & aacute; ra ford & iacute; tottak
Könnyebb volt ezt választani, mint ellenállni
K & ouml; nnyebb volt ezt v & aacute; lasztani, mint ellen & aacute; llni
Miért kellett feladni, miért hagyták elveszni?
Mi & eacute; rt kellett feladni, mi & eacute; rt hagyt & aacute; k elveszni?
Változnak az idõk, de most már nem kell egyedül lennem
V & aacute; ltoznak az id & otilde; k, yang paling m & aacute; r nem kell egyed & uuml; l lennem
A változásokat így sokkal könnyebb elviselnem
A v & aacute; ltoz & aacute; sokat & iacute; gy sokkal k & ouml; nnyebb elviselnem
Amíg valaki hasonlóképp lát, nem hal meg a szép
Am & iacute; g valaki hasonl & oacute; k & eacute; pp l & aacute; t, nem hal meg a sz & eacute; p
Addig nem kell attól félnünk, hogy szertefoszlik a kép
Addig nem kell att & oacute; l f & eacute; ln & uuml; nk, hogy szertefoszlik a k & eacute; p
Nem hiú ábránd, vagy hazugság
Nem hi & uacute; & aacute; br & aacute; nd, vagy hazugs & aacute; g
Nem utópia, vagy naivság
Nem ut & oacute; pia, vagy naivs & aacute; g
Csak az életünk, valóság
Csak az & eacute; biarkan & uuml; nk, val & oacute; s & aacute; g